Hozzávalók:

• 4 szép nagy póréhagyma
• 50 dkg gépsonka
• 7 dl fÅ‘zÅ‘tejszín
• csavart száraztészta (fusilli)
• só
• bors
• olaj

Elkészítés:

A póréhagymákat megmossuk, majd vékony karikákra szeljük (a zöldjét is). Kevés olajon 2 evőkanál vízzel és ízlés szerint megsózva, lefedve teljesen pépessé pároljuk. A kb. 1 mm vastag sonkaszeleteket egymásra helyezzük egy vágódeszkán, majd először középen kettévágjuk, utána a végén kezdve kb. 3 cm-es vékony metéltre szeleteljük. Hozzáadjuk a hagymapéphez, és pár perc alatt összefőzzük. Ezután hozzáadunk 1 evőkanál őrölt feketeborsot (nem elírás, első hallásra durván soknak tűnik, de ettől lesz hihetetlenül finom és tüzes a mártás). Összekeverjük, majd beleöntjük a tejszínt, és addig főzzük kevergetve, amíg sűrűsödni kezd. A tésztát vízben kifőzzük, tálaláskor a tányérokra szedjük, a tetejére kerül a mártás.

Megjegyzés:

Ez a recept teljesen megtévesztő, ugyanis az összetevők hallatán az ember el nem tudná képzelni, hogy finom lehet. A valóság az, hogy ha valaki elkezdi enni, akkor addig nem lehet abbahagyni, amíg úgy nem érezzük, hogy már tényleg nem fér több. Családomban a gyerekek voltak a legjobb bírák. A kiadós bors és a póréhagyma zöldes látványa nem igazán győzte meg őket először, hogy ez ehető. Megkóstolták, a 9 éves lányomnak egyből kedvence lett, habár ő semmilyen csípős ételt nem hajlandó megenni. A fiamban volt tartás, nem ismerte el egyből, hogy ízlik, de a következő alkalommal, amikor készítettem, mégis szedett. Azóta ő is imádja. Meglehetősen laktató étel, ne reszeljen rá sajtot senki, mert nagyon nehéz lesz tőle.

A receptet SandWitch küldte. Köszönjük!