Hozzávalók:
- A tésztához:
- 1 kg háztartási keksz
- 1 liter tea
- 1 üveg sárgabarack lekvár (kb. 3,5 dl)
- 10 dkg kakaópor (instant nem jó)
- 1 csomag mazsola
- 1 teáskanál őrölt gyömbér
- 1 teáskanál őrölt szerecsendió
- A krémhez:
- 50 dkg sütőmargarin
- 1 csomag kókuszreszelék
- 50 dkg porcukor
- vaníliaaroma
Elkészítés:
A kekszet diódarálón finomra ledaráljuk, hozzáadjuk a mazsolát, a kakaóport, a gyömbért, a szerecsendiót. Összekeverjük a lekvárral és annyi teával, hogy jól gyúrható, de nem ragacsos tésztát kapjunk. Alaposan kidolgozzuk, hogy ne maradjon benne sehol sem kakaó- vagy kekszcsomó.
A krémhez a margarint a porcukorral és ízlés szerinti vaníliaaromával habosra keverjük, majd beleforgatjuk a kókuszreszeléket, melyből előzőleg egy keveset félretettünk.
A tésztából 4-6 cipócskát formázunk, majd fél cm vastagra kinyújtjuk, lehetőleg téglalap formára. A krémből ugyanilyen vastagságban kenünk rá, és feltekerjük, mint a kalácsot. A végeket alaposan összenyomkodjuk. Az így kapott rudacskákat a félretett kókuszreszelékben meghempergetjük, és egyenként fóliába csomagolva a hűtőben legalább 6 órát, de még jobb, ha egy éjszakát pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek.
Ha igazítani akarunk a formáján, fóliázás után, hűtés előtt még megtehetjük.
Amennyiben marad tészta, melybe nem jut krém, apró golyócskákat formázunk belőle, és kókuszreszelékben meghempergetve kínáljuk.
Tálalás: 0,5-1 cm vastag, ferde szeleteket vágunk belőle, és csigavonalban egy tálra helyezzük.
Megjegyzés:
Tudom, valóságos kalória bomba, de ajánlom mindenkinek névnapi, szülinapi partikra, zsúrokra, ha nincs kedvünk sütögetni, csak hamar összedobni valami finom, mutatós édességet.
A receptet Taci küldte. Köszönjük!