Hozzávalók:
- 1 kg színhús
- 50 dkg csont
- 50 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé)
- 1 közepes fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 10-15 szem bors
- 1 körömnyi cseresznyepaprika
- 1 csapott mokkáskanál sáfrányos szeklice
- 1 csokor petrezselyem
- 15 dkg kelkáposzta
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- só
- 10-15 dkg levelestészta
Elkészítés:
Minden hozzávalót alaposan megmosunk, megtisztítunk.
Egy nagyobb fazék aljára fektetjük a szétütött csontokat, arra a 3-4 darabba vágott húst, és felöntjük annyi hideg vízzel, hogy jócskán (4-5 ujjnyira) ellepje. Forrásig hevítjük – a régi hagyománnyal szemben nem habozzuk le, mert oda az értékes fehérje, leülepszik szépen az a hab magától, nem lesz zavaros tőle a leves! -, hozzáadjuk (teatojásba zárva) a szemes borsot, a fokhagymát, a sáfrányos szeklicét – gyönyörű színt ad a levesnek! -, a cseresznyepaprikát, a hagymát egészben és egy kevés sót. Fedő nélkül, lassú forralással, gyöngyöztetve fél óráig főzzük. Ezután beletesszük a hasábokra vágott zöldségeket, a kelkáposztát, a zöldpaprikát és a paradicsomot egészben, a csokorban hagyott petrezselymet, és további lassú gyöngyöztető forralással, fedő nélkül az egészet puhára főzzük.
Enyhén sós vízben megfőzzük a levestésztát, leszűrjuk, egy kevés húslevest merünk rá, és melegen tartjuk.
Ezután következik a művészet: a húsleves felszínéről eltávolítjuk a zsiradékot; a nagyját egyszerűen kanállal, a *kisebbjét* itatóspapírral vagy papírszalvétával, majd sűrű szövésű szitakanálon keresztül, merőkanállal – éppen csak szelíden megbillentve a fazekat, hogy fel ne zavarosítsuk a levest! – előmelegített levesestálba szűrjuk.
A tésztát a forró leveshez adjuk, külön tálon kínáljuk a zöldséget és a húst, amelyet fogyaszthatunk a leveshez, vagy utána, második fogásként is különféle mártásokkal.
Fontos:
-a levest nem szabad megkavarni, mert zavaros lesz!
-azért kell egy kicsivel több vízzel feltenni, mert a főzés közben elpárolgott folyadékot utólag nem ajánlatos vízzel pótolni;
-ha azt akarjuk, hogy a leves ízletesebb legyen, hideg vízbe tegyük fel főni a húst, így jól kioldódnak belőle az ízek, mert a rostok nyitottak maradnak;
-ha a hús zamata fontosabb, forrásban lévő vízbe tesszük, ami a rostokat hirtelen összekapja, és a húsban marad az ízek java.
Megjegyzés:
-Általában előző este szoktam elkészíteni, éjszakára hűvösre teszem, így másnap a fagyos zsiradékot maradéktalanul el lehet távolítani a tetejéről.
– A sóval bánjunk csínján, mert másnapra a leves sósabb lesz, mint frissen főztében érezzük.
– A tésztát nem teszem bele a levesbe, külön tálalom, mert ha van maradék, a tészta egyfelől megdagad és felszívja a levest, másfelől előfordulhat, hogy másnapra megsavanyítja.
– A húslevest 1-2 napnál tovább nem tanácsos tárolni; a zöldségeket és a húst mindig külön edényben tegyük el.
– Gyakorlatilag bármely húsból főzhetünk húslevest – az alapreceptben felsorolt hozzávalókból és módon-, a lényeg az, hogy a hús ne legyen nagyon zsíros, ámde lehetőleg csontos legyen. Ha mégsem, főzzünk bele néhány marha- vagy borjúcsontot, mert sokkal ízletesebb lesz tőle.
– A vadhúsból, ürühúsból (bárányból, birkából) készített levest erőteljesebben fűszerezhetjük, pl. borókabogyó, babérlevél, szerecsendió, cayenne bors hozzáadásával.
Megjegyzés:
Jó étvágyat!
A receptet Kokmar küldte. Köszönjük!