Hozzávalók:

• 1 bögre dió
• fél kiló grahamliszt és fél kiló világos rozsliszt
• bő marék apróra vágott datolya
• 2 evőkanál tengeri só és cukor
• 1 friss élesztő
• némi olíva olaj (ha nincs, a sima is megteszi)
• + liszt a szóráshoz
• 6 dl víz

Elkészítés:

A liszteket, élesztőt, vizet, cukrot és sót a robotgépben először alacsony fokozaton dagasztom 2 percig, majd megküldöm rendesen még vagy 5 percre, hogy sima legyen. Akinek nincs gépe, jöhet a karmunka, sózd rá a családtagokra egy-egy perc erejéig… Egyszer csak kisimul, annyira, amennyire muszáj neki:-) A diót tisztítsd meg, és dobd bele forró vízbe kb. két percre, így lesz finom, hidd el. A masszát kelesztd fél órát kevéssé huzatos, inkább meleg helyen (radiátor), majd pofozd ki belőle a levegőt. Keverd bele a picire vágott datolyát és a diót, formázd, és keleszd újra, hogy a kétszeresére nőjön. A tetejét sütés előtt be lehet vagdosni, vagy beledöfködheted a fakanalad végét (szegény!) néhány helyen, utána szórd meg egy kis liszttel. Mehet a 200-as sütőbe közel egy órára (én légkerverésre keringetve szoktam, rácson elhelyezett lapos tepsiben). Ha aláöntöd az általam javasolt olivaolajat, mondjuk két kanállal, össze fogtok veszni a finomra sült aljáért… :-) Mikor kiveszed, még a rácson hűtsd picit, aztán jöhet a zaba, mert frissen a legfinomabb.

Megjegyzés:

Amikor formázod, lisztezd be a kezed, bár a tészta akkor a legjobb, ha nem túl ragacsos, amolyan éppen kezelhető. Elképzelhető, hogy a liszt típusától függően több vagy kevesebb víz kell bele. Én rendszerint valamilyen vega levest készítek mellé. Francia hagyma vagy Minestrone, egyre megy, imádjuk:-)

A receptet Orbán Mariann küldte. Köszönjük!